Szerbia új kormánya a gazdaság terén a költségvetési hiány és a közfogyasztás csökkentését, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás növelését, valamint a nemzeti fejlesztési projektumok valóra váltását helyezte előtérbe. Ivica Dačić miniszterelnök szerint a gazdaság talpra állítása a kormány prioritása, hiszen ettől függ a többi nemzeti célkitűzés valóra váltása. Minderről bővebben Biljana Blanuša heti gazdasági krónikájában.
Dačić miniszterelnök expozéjában kiemelte, hogy Szerbiának olyan gazdaságfejlesztési politikára van szüksége, amely lehetővé teszi a gazdaság talpra állását és a polgárok életszínvonalának növelését, ezért a gazdaságpolitika nem a takarékosságra és a már korábban elszegényedett polgárok további nadrágszíj-szorítására fog irányulni, hanem arra fog összpontosítani, hogy a válság terhét arányosan viseljék az állami intézmények és a pénzügyi szektor. Felvetve, hogy a nagy gazdasági válság súlyos következményeket hagyott maga után, pl. a munkanélküliek számának növekedését és a gazdaság likviditáshiányát, Dačić a pénzügyi szektornak a gazdasági tevékenység megindításában való nagyobb részvételéért szállt síkra. Elmondta továbbá, hogy a társadalmi összterméket tekintve az államadósság szintje sokkal alacsonyabb, mint a többi európai országban, hozzáfűzve, hogy csökkentéséhez a bruttó hazai termék növekedésének szavatolására van szükség. Az új kormány intézkedéseire kitérve a miniszterelnök elmondta, hogy azok, a gazdaság kedvezőbb működési feltételeinek megteremtése érdekében, a nemzeti valuta stabilitásának elérésére, az állami támogatások folyósítására, a kedvezőbb tőkeköltségre, a hatékonyabban működő adminisztrációra, valamint az exportőrök és a mezőgazdasági termelés serkentésére irányulnak.
A fejlesztési stratégia keretében a kormány külön fogja ösztönözni a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, valamint, a befektetési tevékenység két alappillérét, az energiatermelést és az infrastruktúrát. Az ország gazdasági fejlődésében jelentős szerep jut a külföldi befektetések bevonzásának, ezért a korábbi időszakban kialakult gyakorlat szerinti támogatások további folytatása várható. A bruttó társadalmi termék kedvezőtlen szerkezetének módosítása érdekében, amelyben a szolgáltatás a domináló, a kormány re-indusztrializálási folyamat indítását jelentette be. A monetáris politika a nemzeti valuta értéke csökkenése megállításának szolgálatában fog állni. Ivica Dačić szerint nem szükséges választani, hogy takarékoskodunk-e vagy pedig a fejlődésre összpontosítunk, hiszen mindkettő egyaránt fontos.
A kormánykoalíciós megállapodás szerint szeptemberig megszületnek a költségvetési deficit csökkentésére irányuló sürgős intézkedések, valamint a bürokrácia csökkentésére és az állam szükségtelen költségeinek megszüntetésére irányuló radikális intézkedések. Októberre jelentették be az új közbeszerzési törvényt, amelynek alkalmazása további megtakarításokhoz vezetne. Bejelentették továbbá az adóreformot, a szükségtelen illetékek és adójellegű járulékok megszüntetését. A mezőgazdaság szektorának prioritást kell élveznie, mert a kormány a jelenlegi agrárköltségvetés kétszeresét tervezi. Annak ellenére, hogy a hatalmi koalíció úgy döntött, hogy nem fogja befagyasztani a közszektorbeli béreket és a nyugdíjakat - habár a fiskális tanács a befagyasztást javasolta, és ezt a Nemzetközi Valutaalap is támogatta - a nemzetközi pénzügyi intézménnyel mégis újabb hitelszerződésről való tárgyalást irányoz elő. A kormány emellett a közvállalatok szerkezeti átalakítását jelentette be, azzal, hogy azok élére szakemberek kerüljenek, az állam azonban továbbra is ellenőrzése alatt fogja tartani őket. A célkitűzések alapján megállapítható, hogy az új kormány előtt számos kihívás áll azok valóra váltásában.