A bányászok napja alkalmából a szerb kormány beterjesztette az energetika és bányászat területére vonatkozó új fejlesztési, valamint beruházási programját. Ennek célja a megfelelő mennyiségű energia és energiahordozó szavatolása – hosszú időtartamra, valamint ésszerű és fenntartható árak mellett. Tamara Prodanović összefoglalója.
Szerbiában az ország villanyáram-szükségletének felét szénből állítják elő. Ebből, a nem kicsinynek tekinthető okból, az ország kormánya hamarosan beterjeszti az energetikai szektor olyan kiemelt fontosságú projektumait, mint a meghatározott ércmezők megnyitása, valamint az energetikai projektumok befejezése, jelentette ki Zorana Mihajlović energiaügyi, fejlesztési és környezetvédelmi miniszter asszony. Ezeknek a projektumoknak a végrehajtásához azért láttunk hozzá, hogy elegendő mennyiségű elektromos energiát tudjunk biztosítani. A kormány mindent meg fog tenni, hogy, az energetikai terüket közvállalataival együttesen, elegendő mennyiségű energiát és energiahordozót, valamint az energiahordozók fenntartható árát biztosíthassa. Ezzel egyidejűleg szavatolni kívánja e gazdasági ág fejlesztését és befektetéseit. A miniszter asszony szavai szerint Szerbiának új ércmezőkre és energetikai létesítményekre, valamint a kostolaci hőerőmű és kitermelés korszerűsítésére van szüksége. Mihajlović miniszter elmondta még, hogy ez a hőerőmű a szerb villanygazdaság keretében működő legsikeresebb gazdasági társaság, amelyről példát vehetne a többi vállalat is.
Dragan Jovanović, a Kostolac Gazdasági Társaság igazgatója, arra emlékeztetett, hogy a vállalatban most van folyamatban a bányák és a hőerőmű korszerűsítése, kiemelve, hogy a 344 millió dollár értékű, most befizetett kínai kölcsön második része is a korszerűsítés első szakaszában kerül felhasználásra. A csomagterv második szakaszának eszközeiből 2014-ben kellene megkezdeni Kostolacban az új hőerőmű építését, amely nagy fejlesztési esélyt jelent Szerbia számára, továbbá hosszú távon a szerbiai villamossági-gépgyártás hajtóereje lehet. Kostolacon 2011-ben rekordmennyiségű villanyáramot állítottak elő és szenet termeltek ki, ami a 2006-hoz viszonyítva 43 százalékos növekedést jelent, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat 2009 óta nyereséggel gazdálkodjék.
A mai napot 1903. augusztus 6-a emlékére nyilvánították a bányászok napjává, amikor is a senji bányában, az ország legrégibb aknájában sztrájk kezdődött a bányászok rossz élet- és munkakörülményei miatt. A sztrájkolónak akkor sikerült jobb életkörülményeket és rövidebb munkaidőt kiharcolniuk. Szerbiában ma több mint 20 000 család él bányászatból. A rendelkezésre álló adatok szerint Szerbiában 270 vállalat foglalkozik ásványi nyersanyag kitermelésével, ezek mintegy 25 ezer munkást foglalkoztatnak, a felszín alatti bányákban pedig 5500 – 6000 bányász dolgozik. Szerbia legnagyobb bányáinak egyike a Kolubara ércmedence felszíni fejtése, amely a szerb villanygazdaság keretébe tartozik, valamint a bori rézmedence.