A Duna-stratégia nemcsak a Duna mente fejlődését teheti lehetővé, hanem egész Európáét is, mégpedig az infrastruktúra, az idegenforgalom és a regionális együttműködés terén, jelentette ki Miloš Bugarin, a Szerb Gazdasági Kamara elnöke, a Duna-stratégia érvényesítése – kihívások és távlatok cím alatt szervezett értekezlet megnyitója alkalmával. A találkozón az Európai Unió, a Duna menti országok képviselői és gazdálkodói vettek részt. Biljana Blanuša jelentése.
A Duna-stratégia elfogadására egy évvel ezelőtt került sor, és az eltelt egy évben érvényesítésének és a Nyugat-Balkán országainak közös projektumai valóra váltásának alapjait helyezték le, emelte ki Miloš Bugarin. Elmondása szerint jelenleg 30 projektum van procedúrában, amelyeket uniós alapokból fognak finanszírozni, e projektumoknak fele már előkészítési szakaszba jutott. A valóra váltásukhoz szükséges eszközöket az Európai Unió jelenlegi, 2013-ig érvényes költségvetéséből biztosították. Mindezek a projektumok a Duna-stratégia négy területének keretébe tartoznak, amelyek a Duna mente térségének összekapcsolását, a környezetvédelmet, az infrastruktúra kiépítését és a térség erősítését ölelik fel. Egyes projektumok valóra váltása azonban késik, és ez megkérdőjelezi a rendelkezésre álló eszközök teljes kihasználásának lehetőségét. Ennek elsősorban a nem eléggé fejlett intézményrendszer és a bürokratikus procedúra az oka. Bugarin úr rámutatott továbbá, hogy a Szerb Gazdasági Kamara projektumot indított a Duna, a Száva és a Tisza elsüllyedt úszóalkalmatosságoktól való megtisztítására, és ezt a szerb kormány is támogatta. A Kamara emellett támogatni fogja a RIS elnevezésű projektumot is, amelynek célja a Duna szerbiai szakaszán történő hajózás biztonságának szavatolása, ami egyúttal a folyami szállítás nagyobb igénybevételét is lehetővé teszi, emellett a folyami turizmus bővítéséhez is nagyban hozzájárul. Mindkét fenti projektum jó példája a köz- és magánszektor sikeres együttműködésének, ezért a Kamara továbbra is támogatni fog minden Duna-stratégia szempontjából stratégiai fontosságú projektumot, hangsúlyozta Bugarin elnök.
Milica Delević, az uniós integrációs kormányhivatal igazgatója, azt hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság a Duna-stratégián keresztül ismerte fel a Duna mente országainak fontosságát és szerepét, azokét is, amelyek már uniós tagállamok, és azokét is, amelyek tagjelöltek, mint Szerbia. Delević asszony hangsúlyozta, hogy a Duna-stratégia projektumainak sikeres realizálásához a hatalom minden szintjének, a gazdaságnak és a civil társadalomnak az együttműködésére is szükség van. Az első évben számos projektum valóra váltása kezdődött meg, mint pl. az újvidéki Zsezsej-híd rekonstrukciója, Galambóc várának felújítása és a Bácskai-csatorna újjáélesztése.
A most megrendezett értekezlet célja a tapasztalatcsere, valamint a Duna menti országok közötti többszintű kapcsolat kialakítása. A Duna mente térségének országai: Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária, Moldávia, Ukrajna, Bosznia-Hercegovina, Szlovénia és Montenegró.