Szerbiának a gazdasági fejlődés új modelljére van szüksége, amely évi öt százalékos gazdasági növekedést biztosítana, növelné a foglalkoztatást és kivitelt, valamint a makrogazdasági stabilitást – jelentette ki Milos Bugarin a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke az intézmény közgyűlésén. Ezért a nemzeti gazdasági kamara új gazdasági politikát javasolt a 2012-2016-ig terjedő időszakra, melyet felkínál az új kormánynak. Biljana Blanusa jelentése.
Az elmult időszakban rosszabbra fordult a gazdasági mutató a bruttó társadalmi termelés esésével, az ipari termelés és foglalkoztatás csökkenésével, amely nagy mértékben a világgazdasági válság következménye. Beigazolódott, hogy az eddigi gazdasági növekedés modelljét meg kell változtatni. Ezért a nemzeti gazdasági kamara javaslatot tett a probléma áthidalására. Bugarin szavai szerint, a legnagyobb problémát a fizetésképtelenség, a munkanélküliség és a külkereskedelmi hiány okozza, a kivitel csökkenése miatt. Úgy véli, az új kormánynak intézkedéseket kell tennie a gazdasági növekedés serkentésére, mindenekelőtt a gazdaság pénzelése által, utána biztosítani kell a fenntartható ipari fejlődést a mezőgazdaságban, feldolgozó iparban, energetikában és telekommunikációban, melyek kiviteli irányultságúak. Emellett, szükség van a vám teljes megreformálására, amely nemcsak a pótadó növelését jelenti, hanem a gazdaság tehermentesítését is. Bugarin kiemelte, hogy a Szerbiai Gazdasági Kamara intézkedései különböznek attól, amit a Fiskális Tanács javasolt, elsősorban a fogyasztás terén. A Fiskális tanács a fogyasztás csökkentését javasolja minden szinten, míg a gazdászok úgy vélik, serkentő intézkedéseket kell hozni a beruházási fogyasztás növelésére, a gazdasági növekedés és foglalkoztatás emelésére.
A Stabilizációs program keretében a fiskális politika olyan intézkedéseit javasolják, melyeknek hozzá kell járulniuk a fizetésképtelenség, a kedvezőbb gazdálkodási légkör, és a foglalkoztatás kérdésének megoldásához. Ez magában foglalja a közszektor megreformálását – a nyugdíj és egészségügyi biztosítás és az oktatás reformját, utána a közvállalatok reformját, a gazdasági struktúra megváltoztatását, valamint a hazai gazdaság versenyképességének a fejlesztését. A következő négy évre vonatkozó új gazdasági politika javaslatát először a szakvélemény, utána pedig az új kormány elé terjesztik.