Szerbiában ilyen forró nyárra öt évtizede nem emlékeznek, a nappali hőmérséklet 40 fok körüli, és felforgatja az élet megszokott menetét. Az mezőgazdaságnak okozott aszálykárt a riasztóan ható egymilliárd euróra becsülik. A szárazság három földrészt érint, az orosz és az ukrán betakarítási eredmények sem ígéretesek, az Egyesült Államok 26 tagállamában pedig természeti katasztrófának nyilvánították. Ezzel a témával foglalkozik heti nemzetközi gazdasági rovatunkban Tamara Prodanović.
Hazánkban attól tartanak, hogy a magas hőmérséklet és a csapadék nélküli időszak még az eddiginél is nagyobb kárt fog okozni, amelynek következményeit a jövő évben is érezni fogjuk. A Vajdaság egyes területein a kukoricatermés 70 százalékkal lesz kisebb a vártnál, a szója esetében pedig 80-nal, ám hasonló a helyzet a búza, a cukorrépa, zöldség és gyümölcs esetében is. Nyugat-Szerbiában az aszály megtizedelt minden vetést, különösen pedig a kukoricát és a szóját. A legnagyobb kár a megtermékenyítés szakaszában keletkezett, ez pedig a növény teljes elszáradásához vagy meddő növények kialakulásához vezetett. Az ország déli részén a búza, a gyümölcs és a zöldségfélék hozama a felére csökkent, alig termett burgonya, bab, bogyós termék és dióféle. Az állatállományt szintén veszély fenyegeti, ezért megeshet, hogy az állatok időnap előtt a vágóhídra kerülnek, ami a hús és a tej árának „robbanását” jelzi előre.
A költségvetés módosításával több pénzt fognak elkülöníteni a mezőgazdasági termékek biztosítására, kormányberkekből emellett olyan figyelmeztetések érkeznek, hogy a földműveseknek is biztosítaniuk kellene hektárjaikat az aszály ellen, mert ez hozzájárulna az ideihez hasonló problémák enyhítéséhez. Szeptemberben veszi kezdetét hazánkban további 63 ezer hektárnyi szántó öntözése, a cél pedig az, hogy az elkövetkező öt évben 1,1 millió hektárra növekedjen az öntözhető terület.
A forró nyár és az afrikai földrészre jellemző munkafeltételek zűrzavart okoztak Szerbia polgárainak életében. A szabadban, pl. a szénfejtőkben, a szántókon és az építkezéseken dolgozók százezreit fenyegeti a hőguta veszélye. A magas hőmérsékletek és a kedvezőtlen ultraibolya-sugárzás az egész térségben érezteti hatását és a természeti katasztrófa keretébe tartozik.
A nemzetközi gabonapiacon leginkább attól tartanak, hogy megismétlődhet a két évvel ezelőtti orosz „forgatókönyv”, amikor Oroszország egy teljes évre megszüntette nyersanyagkivitelét. Oroszországban egyébként ez ideig másfél millió hektárnyi területen jelentettek aszálykárt, az előjelzések szerint pedig a gabonahozam 10 millió tonnával lesz kisebb a tervezettnél. Az Egyesült Államokban, amely világszinten a legnagyobb búzaexportőr, az aszály a termés egy harmadát „aratta le”, ezért a börzéken az árak csaknem 40 százalékkal növekedtek. A dél-amerikai földművesek rekordmennyiségű búza és olajnövény vetését tervezik, ami valamelyest hozzájárulna az Egyesült Államokat utóbbi évtizedben ért legnagyobb aszálykár miatti élelmiszerhiány enyhítéséhez. A FAO, az ENSZ Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Szervezete, arra figyelmeztet továbbá, hogy a szárazság drámaian veszélyezteti a világ rizstermését is, különösen Indiában, Kambodzsában, Tájföldön és Nepálban.