A gazdasági politika egyik legfontosabb feladata az elkövetkező időszakban a büdzsében keletkezett hiány fedezése. A Szerbiai Kormány bejelentése szerint, a kiadások csökkentése mellett, a hiányt főleg a nemzetközi pénzintézeteknél és országoknál történő eladósodásokból fedezik majd. Annak ellenére, hogy a gazdasági szakemberek már hosszabb ideje arra figyelmeztetnek, hogy a közadósság túl magas, többségük mégis azon az állásponton van, hogy az újabb eladósodás – elkerülhetetlen. Bővebben erről gazdasági rovatunkban Biljana Blanusa írt.
Szerbia állami kasszájában túl nagy hiány keletkezett, annak feltöltése a legnagyobb kihívást jelenti az új kormány számára. Mladjan Dinkic gazdasági és pénzügyminiszter bejelentette, hogy a kormány, az elkövetkező néhány hónapban eladósodni kényszerül, annak érdekében, hogy fedezni tudja az államkassza 2 milliárd eurós hiányát. Dinkic szavai szerint, az első megállapodásban már megegyeztek a Világbank képviselőivel, mely keretében az ország, a büdzsé közvetlen támogatására, 400 millió dollár kölcsönt kap. Kedvező feltételekről van szó, 18 éves fisszafizetéssel, a kamatláb pedig 1 százalékos lesz.
A Világbank képviselői kiemelték, hogy feltétel e kölcsön realizálásához, a Nemzetközi Valutaalappal való újabb szerződéskötés, a hiány csökkentése és eladósodás, valamint a reformok folytatása. Az első, 100 millió dollárt érő kölcsönt az államkassza feltöltésére szánják, míg a fennmaradt összeget két kölcsönre osztanák: 100 millió dollárt Szerbia a reformok folytatására kapna, amennyiben folytatná a nyugdíjrendszer, oktatás és egészségvédelem megreformálását, melyek a közfogyasztás csökkentését eredményeznék, míg 200 millió eurót a közvállalatok megreformálására fordítanának. A Világbank kész beruházási kölcsönöket is jóváhagyni, s amikor az infrastruktúrák, mezőgazdaság és energia pénzeléséről van szó, az Európai Beruházási Bankkal és az Európai Felújjítási és Fejlesztési Bankkal kell tárgyalni.
Az eldósodás mellett takarékoskodni is kell. Gazdászok úgy vélik, ezt a közbeszerzés terén lehet megvalósítani, valamint a szubvenció csökkentésvel. Véleményük szerint, az állami kasszában azért keletkezett túlságosan nagy ’lyuk’, mert hatályban van a fiskális decentralizációról szóló törvény, amely lehetővé teszi a bevétel átvitelét a helyi önkormányzatokra, kötelességet azonban nem. Ezért a köztársasági büdzsé 40 milliárd dinárral lett kevesebb, mely pénz most nagyon jól jönne. Azon javaslat, hogy szüntessék meg ezt a törvény, nehezen lesz elfogadva, akkor, amikor figyelembe vesszük, hogy annak megalkotója éppen az aktuális gazdasági és pénzügyminiszter. A Fiskális Tanács, pár hónappal ezelőtt, azt javasolta, hogy a kiadásokat mindenekelőtt a közszektorban dolgozók fizetéseinek és a nyugdíjak befagyasztásával érjék el. Emellett növelni kellene a pótértékre kimért adót. Ezt a programot támogatta a Nemzetközi Valutaalap is, de e pénzintézet képviselői jelezték, hogy nyitottak más javaslatok előtt is.
A pénzügyi szakadékra, az év végéig, valószínűleg megtalálják a megoldást, ettől azonban a gazdasági szakembereket és a nemzetközi pénzintézeteket sokkal jobban aggasztja a makrogazdasági stabilitás fenntartása középszakaszon. Ehhez, a hiány és a közadósság csökkentése mellett, feltételt kell teremteni a gazdaság növekedéséhez is.