A Bistrica folyó partján kilenc évvel ezelőtt legyilkolt Ivan Jovovićnak (1o) és Pantelija Dakićnak (13) az emlékére tartott gyászmisével Koszovón, a Peć melletti Goraždevacon még egy szomorú évfordulóról emlékeztek meg. Az akkor elkövetett terrortámadásért a mai napig még senkit sem vontak felelősségre. Mladen Bijelić írása.
Az albánok lakta Zahać falu felől érkező terroristák tűzfegyverből 9o lövést adtak le, a támadásban négy gyermek is megsebesült: a 12 éves Marko Bogičević, a 13 éves Dragana Srbljak, a 14 éves Bogdan Bukmirić és a 2o éves Đorđe Ugrenović. Annak ellenére, hogy a bűncselekményt az UNMIK és a KFOR akkori vezetői, az Európai Unió, az Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország vezetői, továbbá a prishtinai hatalom is, ígéretet téve, hogy „felforgatnak minden követ az elkövetők kézre kerítése érdekében”. E szörnyűséges bűntett miatt azonban ez ideig még senkit sem vontak felelősségre. Sőt, 2o1o végén az EULEX vizsgálati szervei megszüntetik a vizsgálatot, ahogyan közölték, bizonyítékok hiányában, és erről Sagmeister Razinger szlovén ügyész 2o11. október 9-én hivatalosan tájékoztatja a legyilkolt és megsebesült gyermekek hozzátartozóit.
Aleksandar Vulin, a szerb kormány Koszovó-ügyi hivatalának vezetője, a napokban azzal a felhívással fordult az EULEX-hez, hogy indítson újabb vizsgálatot, és állítsa bíróság elé a bűncselekmény elkövetőit. Úgy értékelte egyúttal, hogy érthetetlen, hogy még kilenc év után sincs azon bűntett elkövetésének egyetlen gyanúsítottja sem, amelyre négy évvel a koszovói hadműveletek befejezése után került sor. „Azzal a követeléssel fordulok az EULEX-hez, hogy indítson újabb vizsgálatot, és legalább ily módon kísérelje meg visszaszerezni azt a bizalmat, amelyet a szerb közösség körében csaknem teljességgel elveszített”, fejtette ki Vulin úr.
Čedomir Antić történész, a Haladók Klubjának elnöke, amely az egyetlen szervezet Szerbiában, amely figyelemmel kíséri a térségben a szerbek jogai érvényesítésének helyzetét, rádiónknak nyilatkozva elítélte a nemzetközi közösség nem megfelelő reagálását, emlékeztetve egyúttal a környező országokban, különösen pedig a Koszovó élő szerbek nemcsak politikai, hanem polgári jogainak rendszerszintű sebezhetőségét.
A boszniai Szerb Köztársaságban, a Horvátországban és Koszovó területén élő szerbek emberi és politikai jogait összevetve Antić úr a következőket mondta: „2ooo óta a boszniai Szerb Köztársaságban a Bosznia-hercegovinai Föderációból visszatelepülők közül 12 személyt gyilkoltak meg. Mind a 12 ügyet kivizsgálták és kiderült, hogy csaknem mindegyiket az áldozatokkal ugyanazon etnikumhoz tatozó személyek követték el, nem pedig szerbek.
Horvátországban, amely hamarosan az Európai Unió tagállamává válik, amellett, hogy az elüldözött szerbek még mindig nem szereztek vissza minden őket megillető jogokat, 85 visszatelepülőt gyilkoltak meg. Koszovó területén 1999-től napjainkig 95o személyt, többségében szerbet gyilkoltak meg. Azért ölték meg őket, mert nem albánok, hangsúlyozza Antić úr, kiemelve, hogy a legyilkolt személyek zöme szerb nemzetiségű, valamint, hogy az esetek többségében az ügyet nem vizsgálták ki, tehát a bűntények büntetlenül maradtak.
A goraždevaci bűntett is egyike a fentieknek, és Antić úr szerint még kegyetlenebb, mert a vakáció ideje alatt fürdőző ártatlan gyermekek ellen irányult. „Ez a bűntény illusztrálja egyúttal legjobban azt is, hogy a koszovói hatalom valójában szerbellenes! A nagyhatalmak Koszovó iránti jóindulata nyilvánvaló, azonban számos mulasztásra került sor az utóbbi években Szerbia Koszovóval kapcsolatos politikájában, és az ott élő szerbek érdekeinek védelme terén, zárta nyilatkozatát Čedomir Antić történész.