A belgrádi Néprajzi Múzeumban megnyílt a Szerbia szellemi kulturális örökségének megőrzésére alakított központ. A világ népei szellemi örökségének megőrzése egyike azon legfontosabb feladatoknak, amelyeket az UNESCO az egész nemzetközi közösség elé állított, azzal, hogy 2oo3-ban elfogadta a szellemi kulturális örökség védelmére vonatkozó konvenciót. Tihana Pavićević heti kulturális körképe.
A Szerbia szellemi kulturális örökségének megőrzésére alakított központ belgrádi Etnográfiai Múzeumban való megnyitása alkalmával Predrag Marković művelődési miniszter elmondta, hogy a szellemi kulturális örökség védelmére vonatkozó konvenció a világ leggyorsabban becikkelyezett dokumentuma, és ez is bizonyítja, hogy az emberiség tudatában van a szellemi örökség eltűnése veszélyének, valamint annak, hogy a szellemi kulturális örökség kulcsfontosságú szerepet játszik az azonos területen élő emberek identitása szempontjából. A miniszter emlékeztetett, hogy minisztériuma új védelmi rendszert és hálózatot alakított ki a szellemi kulturális örökség védelmére. A hálózatot a következő intézmények alkotják: a Nemzeti Szellemiörökség-ügyi Bizottság, a kulturális örökség nyilvántartásba vételére alakult bizottság, a koordinátorok hálózata és Szerbia Szellemi Kulturálisörökség-ügyi Központja. Marković miniszter kiemelte továbbá, hogy a központ megnyitása csak a kezdete annak a tevékenységnek, amelynek a területet rendező törvényi keret elkészültével folytatni kell. A szellemi kulturális örökség védelmével kapcsolatos kötelezettségéivel összhangban, a művelődési minisztérium számos aktivitásba kezdett, amelyek célja hogy begyűjtse és feldolgozza a javaslatokat, amelyek a nemzeti nyilvántartásba vételre érkeznek be. A nyilvántartásba vételi bizottság ez ideig 36 bejegyzési javaslatot terjesztett a Szerbiai Szellemi Kulturálisörökség-ügyi Nemzeti Bizottság elé. A beérkezett javaslatok közül a nemzeti bizottság az UNESCO-nak az emberiség szellemi kulturális öröksége reprezentatív listájára való felvételére javasolta a családi védőszent ünnepét, az imádságot, a Szent György-napi ünnepséget, a kólót (körtánc), a háromlépéses és a hatlépéses kólót, az éneklést guszlakísérlettel, a furulyagyakorlatot, a szlovákok naiv festészetét, a piroti szőnyeget és a zlakusai fazekasságot.
Dušica Živković, a kulturális örökség kérdésre illetékes miniszterhelyettes, azt emelte ki, hogy Szerbia tevékenyen bekapcsolódott a szellei kulturális örökség védelmébe, hangsúlyozva azonban, hogy ez igen érzékeny feladat, mivel a Balkánon a népek és kultúrák szorosan összefonódnak, ezért igen komoly megközelítésre van szükség a különböző közösségek öröksége védelme folyamatának meghatározásához. A központ megnyitása alkalmával a KOLO Együttes bemutatót tartott Szerbia szellemi kulturális örökségéből.