Szerbia csak szigorú takarékossági intézkedésekkel kerülheti el a közadósság-válságot, amely a dinár értékének ellenőrizhetetlen eséséhez, az infláció és a munkanélküliség növekedéséhez is vezet. A közgazdászok értékelése szerint az eurózónához tartozó egyes országok által alkalmazott fogyasztásserkentő modell Szerbia esetében nem lenne jó megoldás. Minderről bővebben Zorica Mijušković nemzetközi gazdasági krónikájában.
Szerbia közadóssága eléri a bruttó hazai termék 50 százalékát, az előjelzések szerint pedig az év végéig még 5 százalékkal növekedni fog a deficit finanszírozásához szükséges még 2,5 milliárd euró kölcsön felvétele miatt. Az új kormánynak sürgősen felére kellene csökkentenie a fiskális deficitet, annak érdekében, hogy az 2016-ra nullára csökkenhessen. Pavle Petrović, a Fiskális Tanács elnöke, elmondja, hogy a középtávú intézkedések célja a közpénzelés tartós felépülése. Ez pedig azt jelenti, hogy idén és a jövő év folyamán egymilliárd eurót kellene megtakarítani, valamint további 1,2 milliárdot 2016-ig, amikor is el kellene érni a költségvetés egyensúlyba hozását. A bérek és a nyugdíjak befagyasztása legalább 300 millió eurós megtakarítást szavatolna, valamint további 200 milliót abban az esetben, ha ősztől az adóreform is beindul, amely a többletértékadó 22 százalékosra való növelését is magában foglalja. Tovább kellene csökkenteni emellett a költségvetési kiadásokat, ami még 400 millió eurót szavatolna az államkasszának.
A közgazdászok állítása szerint Szerbiának erős programra van szüksége a fiskális konszolidáció eléréséhez, azzal, hogy kizárólag a befektetési fogyasztás növelésére kerülhet sor, illetve, az idei költségvetésben előirányzott közbefektetések növelésére. Hiszen éppen az ilyen fogyasztás jelenti a gazdasági tevékenység egyfajta ösztönzését, értékelte Aleksandar Vlahović, a Szerbiai Közgazdászok Szövetségének elnöke, hozzáfűzve, hogy a kezdetek kezdetét a fiskális szempontból felelősebb hatalom és a költségvetési hiány drasztikus csökkentése jelenti.
Boško Mijatović közgazdász úgy véli, hogy Szerbia túlságosan eladósodott és kemény reformfolyamat vár rá: a fogyasztás megnyirbálása, a költségvetés egyensúlyba állítása, és egyéb hasonló, nadrágszíjszorító intézkedések. Az új kormány első intézkedései között kellene szerepelnie, mondja, az adók jobb megfizettetése, mivel az adóhatóság alulteljesít, és ezen a területen rejlenek az állami költségvetés kezdőtartalékai.
Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy Szerbia új kormányának mielőbb meg kellene alakulnia, mert minden nap késedelem a devizatartalékoknak 50 millió eurójába kerül. A kormánynak első lépésként a Nemzetközi Valutaalaphoz kellene fordulnia, és az elővigyázatossági hitelszerződés felújítását kellene kérnie, annak érdekében, hogy megoldhassa a külföldi tőke lecsökkent beáramlásának és a megcsappant külföldi pénzátutalások problémáját. A szerb jegybank marad azon álláspontja mellett, hogy a hazai valuta bizonyosan növekedni fog az euróval szemben az új kormány megalakításával. A dinár árfolyamára sordöntő hatással lesz a végrehajtó hatalom kialakítása, ám ugyanúgy annak fő lépései is, üzenik a központi bankból. Az elnökválasztás befejeztével a dinár árfolyama nap mint nap meredeken zuhan. Alig öt nap leforgása alatt két százalékot veszített értékéből, annak ellenére, hogy a jegybank 80 millió eurót adott el a devizaközi piacon. Van azonban egy bizonyos szint, amely alatt a jegybank nem fogja devizatartalékait a dinárárfolyam "felépülésére" pazarolni.