A Prishtinával való párbeszéd előtt, Belgrád fokozza diplomáciai harcát Koszovó és Metóhiáért, s kéri, hogy a dialógusban, az EU mellett, vegyen részt az ENSZ is. Ez több mint világos jelzés, hogy Szerbia sohasem ismeri el Koszovó önálóságát, azonban kész tárgyalni a lehetséges megoldásokról. Ivana Subasic írása.
Tomislav Nikolic szerb elnök határozott harcot jelentett be Koszovó és Metóhiáért. Azt kéri, hogy a párbeszéd folytatásában, az európai közvetítő mellett, kapcsolódjon be az ENSZ képviselője is. Ezt a követelést Nikolic közölte Ban Ki-moon ENSZ-főtitkárral is, aki hatnapos nyugat-balkáni körútja során, Belgrádba is ellátogatott. Elképzelése szerint, a Koszovóról szóló dialógust továbbra is az EU védnöksége alatt folytatnák, de az ENSZ különleges képviselőjének jelenlétében, akit maga Ban Ki-moon ENSZ-főtitkár nevezne ki. Szerbia ezáltal – vélik elemzők – súlyt kapna azokkal az EU-s tagországokkal szemben, melyek elismerték Koszovó és Metóhia egyoldalúan kihirdetett önálóságát, s melyek álláspontjai – közvetve vagy közvetlenül - kihatással vannak a dialógusra, Prishtina hasznára. A formális, de nemformális követelések értelmében, melyeket Belgrád elé Washington vagy Brüsszel támaszt, érthető hogy Szerbia szélesebb politikai formát keres, bekapcsolva az ENSZ-et, mert a Világszervezetben azon országok is döntenek, melyek nem fogadják el a koszovói önálóságot – mint pl: Oroszország és Kína, de az el nem kötelezett országok is.
A szerb elnök, habár nem terjesztett be konkrét tervet Koszovó és Metóhia kérdésében, az mondja, kész megoldást javasolni, melyet már alkalmaznak a világban, mint amilyen például a ’belgiumi’ modell, amely meghatározza a német polgárok helyzetét Belgiumban, vagy Dél-Tirol esete. De ezekről a modellekről csak akkor lehet beszélni, ha Koszovó autonóm tartomány Szerbia keretében marad. 2008. óta, amióta Koszovó és Metóhia egyoldalúan kihirdette az önálóságot, a körülmények nagymértékben megváltoztak. Prishtina, habár elvben támogatja a dialógust, a vezető nyugati országok támogatásának köszönhetőleg, Szerbiát továbbra is megpróbálja kész tény elé állítani, s Koszovó egész területét ellenőrizni akarja. Elemzők azt kérdezik, Nikolic modellje vajon az egész tartományra, vagy pedig csak az északi részre vonatkozna?
’A történelmen keresztül, különösen az I. és II. világháború után, Európában több modellt alkalmaztak, melyel etnikai és területi vitás kérdéseket oldottak meg, de azok beillettek környezetükbe - mondja a Szerbia Nemzetközi Rádiónak Predrag Simic egykori diplomata, a belgrádi politikai tudományok professzora. Hangsúlyozza, hogy Észak-Koszovó kérdésére is, ha felnyitják, találnak majd nagyon autentikus, valószínűleg szokatlan megoldást – valamilyen összekötöt Belgrád és Prishtina között. ’Európában hasonló módon oldották meg Andorra, Liehctenstein és az Oland-szigetek helyzetét. Oland autonómia 1921 óta létezik, melynek kezdeményezője az akkori Népek Ligája volt, de 1995-ben, amikor Finnország és Svédország az EU tagja lett, összekötötték. Az Oland-szigetek most egy nagyon különleges térség, formálisan Finnország szuverenitása alatt van, de Helszinki nagyobb befolyása nélkül – mondja Simic.
Tekintettel a mostani erőviszonyra az EU-ban és az ENSZ Biztonsági Tanácsában, Nikolicnak – attól függetlenül hogy javaslata egész Koszovóra, vagy csak a tartomány északi részére vonatkozik-e - a hazai politikai színtéren is szélesebb politikai támogatást kell biztosítania, nemcsak a kormányban, hanem a Szerbia Képviselőházban is. Mert mint ahogy mondta, ’csak ezáltal lehet egységes tervezetet készíteni Koszovóra, amely nem lesz Alkotmányellenes, s megfelel Szerbia polgárai érdekeinek.