Szerbia, ahogyan Európa más államai is, 2012-ben az eurózónabeli válság kedvezőtlen hatásai kiterjedésének kockázatával szembesül, értékelték a Világbank szakértői. Ugyanezek a szakértők nemrégiben beterjesztették e területre vonatkozó gazdasági jelentésüket, amelyben azt tanácsolják, hogy a politika alakítóinak különös figyelemmel kell lenniük a térségben kialakult súlyos szociális helyzetre, mivel éppen ezekben az országokban a legmagasabb a munkanélküliség szintje. Ranka Pavlović heti gazdasági összefoglalója következik.
A világbanki szakértők értékelése szerint továbbá, Szerbiában idén lassul a gazdasági növekedés, mégpedig akkor, amikor, mint az egész térségnek, a szegénység legmagasabb fokával kell számolnia egész Európában. Az a csomagterv, amelyet az új kormánynak a közadósság növekedése megakadályozására sürgősen meg kell majd hoznia, tovább fogja laposítani a szerbiai polgárok pénztárcáját. A többletértékadó bejelentett növelése valamelyest talán fel fogja tölteni az államkasszát, a polgárok életszínvonalát azonban érzékenyen csökkenteni fogja. Abban a helyzetben, amikor a dinár euróhoz mért árfolyama folytonosan ingadozik, és az árak növekedését vonzza magával, a közszektori bérek és nyugdíjak javasolt befagyasztása óriási csapás lesz mintegy hárommillió polgárra és azok hozzátartozóira nézve. Szerbiában az átlagos fogyasztói kosár értéke mintegy 140 euróval meghaladja az átlagkereset szintjét. A közgazdászok értékelése szerint a többletértékadó növekedése az árakat egyszeriben mintegy 2 százalékkal emelné, azt azonban még senki sem mutatta ki, hogy ez milyen mértékű dominóhathatást váltana ki. A lakosság legérzékenyebb rétegének védelme érdekében a szakértők azt tanácsolják, hogy a minimális nyugdíjakat és a szociális segélyek szintjét ne fagyasszák be.
Tény, hogy a takarékossági intézkedések lassítják a gazdasági növekedést, abban a helyetben azonban, amikor fennáll az ország adósválságba jutásának veszélye. Szlovénia is kemény intézkedésekhez folyamodott, ezért a közszektorban a foglalkoztatottaknak 7,5 szazalékkal lesz kisebb a bérük. Horvátországban az utóbbi néhány évben kétszer növekedett a többletértékadó, és jelenleg 25%, Magyarországon pedig 25%. A szerb költségvetési bevételek és kiadások közötti negatív különbség tavaly mintegy 5% körül mozgott, ez év néhány hónapja alatt azonban elérte a bruttó hazai termék 8%-át. A Világbank Dél-kelet-Európára vonatkozó időszaki jelentése arra mutat rá, hogy az eurózóna válsága Szerbiára a külföldről érkező devizabefizetések csökkenésével is kihatott. Az uniós országokbeli súlyos helyzet miatt ezeknek a befizetéseknek a száma ugyanis 13 százalékkal csökkent, és további csökkenési irányzatot mutat.
A hazai közgazdászok egyetértenek abban, hogy a szerb gazdaság "belázasodott", amit a hazai valuta árfolyama is tükröz, úgy vélik azonban, hogy az ajánlott "gyógyszer" olyannyira erős, hogy végül is a "páciens" halálát okozhatja. A gazdasági logika szerint az adók növelésével arámynban csökken a fogyasztás, ez pedig recessziós hatással van a már egyébként is lecsökkent gazdasági tevékenységre. Ezért úgy vélik, hogy a takarékossági intézkedéseket ún. nem konvencionális, a beruházási fogyasztást, és ezzel a gazdasági felépülést is serkentő intézkedéseknek kellene követniük.
Arra a tényre, hogy a dinár gyengülése igen gyors, valamint az aggodalmat keltő fizetési mérlegbeli változásokra való tekintettel a kormányalakítás igen sürgős, erre figyelmeztetnek egyhangúlag a hazai és külföldi szakértők. Az új kormánynak fel kellene újítania a Nemzetközi Valutaalappal való tárgyalásokat, mert ez jó jelzés lenne arra, hogy végre megkezdődhet tőkebeáramlás, és leáll a dinár további értékvesztése, valamint a devizatartalékok további apadása. Ebben az esetben az év végéig lehetővé válna az egyensúly kialakítása, amely elfogadható mértékben térne csak el azoktól a paraméterektől, amelyekben a Valutaalappal való előző tárgyalások során állapodott meg a kormány.