Az elkövetkező időszakban kulcsfontosságúak lesznek azok az intézkedések, amelyeket az új kormány az megalakítását követő fél évben hoz, ezért igen fontos, hogy ezekkel kapcsolatban általános egyetértés alakuljon ki, ez az együttes értékelése a Szerbia gazdasági prioritásai címmel megrendezett panelvita résztvevőinek. Találkozót a Szerb Gazdasági Kamara és a NIN folyóirat szervezte, résztvevői között pedig hazai és nemzetközi pénzügyi intézmények, a gazdaság és a politikai pártok képviselői voltak jelen. Biljana Blanuša jelentése.
A megalakítását követő fél évben az új kormánynak intézkedéseket kell hoznia a gazdasági tevékenység további csökkenése megakadályozására, valamint a költségvetési hiány finanszírozási kérdésének megoldására, emelte ki Miloš Bugarin, a Szerb Gazdasági Kamara elnöke. Szerinte nagy gondot jelent az ország külföldi adósságának növekedése is, amely immár csaknem elérte a 24 milliárd eurót. Az országos gazdasági kamara gazdaságpolitikai vázlatot készített elő, amelyet kész a kormány rendelkezésére bocsátani, ily módon járulva hozzá az ország válságból való mielőbbi kilábalásához. A legfontosabb intézkedések között a közszektor, az adópolitika és a munkaügyi jogszabályok reformja szerepel, ami megteremtené a feltételeket a foglalkoztatás növeléséhez. A gazdaságra pótlólagos terhet rónak a magas fiskális és adójellegű járulékok, valamint az adósság minél drágább ára.
Lou Bréfort, a Világbank belgrádi irodájának vezetője, úgy értékelte, hogy a kormánynak fejlesztenie kell az üzleti környezetet, ha a befektetések számát növelni kívánja, valamint gazdasági növekedésre és a foglalkoztatás növekedésére számít. Bréfort úr hangsúlyozta, hogy Szerbiát nem fenyegeti ugyan katasztrofális forgatókönyv veszélye, ám mindenképpen igen nehéz helyzetre kell számítania az elkövetkező másfél évben. A költségvetési hiány mellett Bréfort úr prioritásként jelölte meg a közszektor, mindenekelőtt pedig a közvállalatok reformját, mivel azok a polgárok tulajdonát képezik, nem pedig a politikai pártokét.
A leköszönőben levő szerb kormány vezetője, Mirko Cvetković kifejtette, hogy a hiány nem a tervezettnél nagyobb költekezés és a megnövekedett kiadások miatt nagyobb, hanem azért, mert csökkent a költségvetési bevétel. Hangsúlyozta, hogy idén, az első félévben a tervezett 875 milliárd dinárnak mintegy 49 százalékát költötte el az állam, tehát nem került sor a kiadások növelésére. Cvetković úr elmondta, hogy az értékelések szerint a költségvetésben keletkezett „lyuk” az év végéig mintegy 35 millió dinár lesz, ezért már most azon kell gondolkodni, hogy ezt milyen forrásból lehet fedezni. Éppen ezért Cvetković elnök szerint igen fontos, hogy az új kormány gazdasági programjában a takarékosság vagy a fogyasztás mellett fog-e dönteni, vagy e két stratégia ötvözete mellett. Ennek a döntésnek a meghozatalához nagy segítséget nyújthat a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodás, emelte ki Mirko Cvetković, és síkraszállt az új kormány Alappal való tárgyalásainak mihamarabbi megkezdéséért.
És miközben a politikai pártok képviselői az ország problémáinak megoldására irányuló - különböző megközelítésű - gazdasági programjaikat ecsetelték, addig Vladimir Vučković, az ország fiskális tanácsának tagja, azt hangsúlyozta, hogy továbbra is az általa képviselt intézmény által kidolgozott intézkedésprogram nyújt legjobb megoldást a jelenlegi helyzetre. Úgy véli ugyanis, hogy lehetséges megtakarítást elérni az állami ügynökségek, a támogatások és a közbeszerzések csökkentésével, ám ez nem elegendő. Rövidtávon a legnagyobb megtakarítás a közszektorbeli bérek és a nyugdíjak befagyasztásával érhető el, az államkassza bevétele pedig az ÁFA növelésével növelhető. Hangsúlyozza azonban azt is, hogy ez csak rövid lélegzetvételhez juttatná az országot, hosszú távon mindenképpen a gazdasági rendszer lényegi szerkezetváltoztatására van szükség.