A Szerbiai Kormány legnagyobb kihívása a büdzsében keletkezett hiány problémája lesz, s tekintettel arra, hogy 2012-ben csökkent a gazdasági növekedés, az állami kassza hiánya 35 milliárd dinárt tesz ki. Ez lesz a legfőbb oka annak, hogy a Nemanjina utca 11 számú épület új lakóinak feladata, hivatalba lépésük után, az lesz, hogy elgondolkozzanak arról, hogyan csökkentsék a közkiadást és a felesleges kiadásokat, hogy a gazdasági válság ne mélyüljön el méginkább. Ennek a témának szentelte mai gazdasági rovatunkat Zorica Mijuskovic.
Szerbia közadóssága, az év végéig, valószínűleg, eléri a bruttó társadalmi termelés 55 százalékát, további növekedési irányzattal, úgy hogy 2015. végéig, az adósság elérheti az össz társadalmi termelés 60 százalékát. Ez Szerbiát, az európai mércék alapján, a túlságosan eladósodott országok csoportjába szorítaná, ami elfogadhatatlan az ország fiskális biztonságának megőrzése szempontjából. Ivica Dacic kormányalakító és koalíciós partnerei, eddigi kijelentéseik alapján, megpróbálnak majd olyan megoldást találni az eladósodásra, amely kizárná a fizetések, nyugdíjak és szociális juttatások befagyasztását a közszektorban. Ahhoz hogy ne ismétlődjön meg a görög forgatókönyv, gazdasági szakértők azt tanácsolják a politikusoknak, hogy mielőbb tegyenek rövidlejáratú intézkedéseket az állami pénz stabilizálására, mint amilyen a munkaszervezetek jövedelmére kivetett adó növelése, valamint a pótérték megadóztatása. Felül kellene vizsgálni a fizetések befagyasztását különböző ügynökségekben is, illetve fizetésük szintjét a közigazgatásban dolgozókéhoz igazítani.
A helyzet komolyságára a Szerbiai Nemzeti Bank is figyelmeztetett, kiemelve, hogy a közadósság növekedése veszélyezteti a pénzügyi biztonságot és a gazdasági növekedést. Dejan Soskic bankkormányzó azt mondta, a Központi monetáris hatalom biztosítani fogja a devizapiac stabilitását, s megakadályozza a dinár túlméretezett esését, s hogy a rendelkezésre álló devizatartalék elegendő garancia ahhoz, hogy a Központi Bank ezt megtegye, azonban a dinár árfolyamát a pénzpiacon határozzák meg. A közadósság szintjének emelkedése miatt, aggodalmát fejezte ki Bogdan Lisovolik a Nemzetközi Valutaalap állandó szerbiai képviselője is, aki szerint, azokat az intézkedéseket, melyeket a Fiskális Tanács javasol, komolyan figyelembe kel venni, de más megoldást is javasolni lehet. A jövőbeni gazdasági politikának figyelembe kell vennie a legújabb fejleményeket, a kormány prioritásait, de minden tevékenységnek a realitáson kell alapulnia – mondta Lisovolik.
Az elmult négy évben, az állam 6 milliárd euróval adósodott el, amivel még nagyobb ljukat nyitott az állami kasszán. Időközben válság keletkezett az eurózónában, amely jelentősen lelassította a beruházások ütemét, korlátozta a friss tőke beáramlását. Ilyen helyzetben valamennyi ország, de különösen a fejlődők, mint amilyen Szerbia, megszegik a fiskális politikát, amely ugyan nem bűntény. Szakemberek állandóan arra figyelmeztetnek, hogy a gazdaság ismét megszigorítás alá kerül, s emlékeztetnek arra, hogy ez már a harmadik három hónap, melyben csökkent a bruttó társadalmi termelés. A Szerbiai Nemzeti Bank devizatartalékainak használata veszélyesen emelkedik, s elvonja a politikusok figyelmét azokról az intézkedésekről, melyek hathatnának a gazdasági növekedés serkentésére.